I.                fejezet

általános rendelkezések

 

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. (Ptk. 3:63.§ (1))

 

Az egyesület neve: Villám Postagalamb Sportklub

 

Az egyesület székhelye: 2335 Taksony, Kossuth L. utca 13/a.

 

Az egyesület levelezési címe: Végh Kálmán, 2335 Taksony, Kossuth L. utca 13/a.

 

Az egyesület határozatlan időre jött létre.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

A Villám Postagalamb Sportklub (a továbbiakban: Klub) a Magyar Postagalamb Sportszövetség (a továbbiakban: Sportszövetség) tagjaként fejti ki működését és tevékenységét.

 

A Klub és a Sportszövetség kapcsolatára a Sportszövetség Alapszabálya és egyéb szabályzata az irányadó.

 

A Klub pecsétje: kör alakú, kb. 5 cm átmérőjű, rajta „Villám Postagalamb Sportklub” felirat.

 

 

 

II.              fejezet

A klub célja és tevékenysége

 

A Klub célja:

 

-        a szakszerű postagalamb tenyésztés és versenyzés, valamint annak fejlesztése,

-        a postagalamb tenyésztők szakszerű irányítása,

-        a postagalamb tenyésztők egyesületbe való szerveztetése és egységes irányítása,

-        szakszerű vezetés mellett a postagalambsport megkedveltetése.

 

A Klub a fent meghatározott célkitűzések elérése érdekében:

 

-        gondoskodik a szakismeretek terjesztéséről, tanfolyamok, előadások szervezéséről,

-        ellenőrzi a tenyésztők postagalamb állományát,

-        szervezi az egyesületi versenyek és kiállítások rendezését,

-        intézkedik a Sportszövetség által rendezett területi, országos kiállításokra és versenyekre küldendő postagalambok kiválogatásáról, azok szállításának szabályozásáról,

-        betartja és betartatja a sport és állategészségügyi szempontból kiadott jogszabályokat, azok végrehajtását,

-        anyagi lehetőségének kerete között egyesületi székházat létesíthet és tarthat fenn, szállítások lebonyolítása érdekében gépjárművet üzemeltethet.

 

A Klub feladatainak ellátásához igényli a Sportszövetség, az önkormányzati szervek erkölcsi, valamint anyagi támogatását.

 

 

III.            fejezet

a klub tagsága

 

A Klub tagja lehet bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet. A természetes személy tagokon kívül a Klub tagjai lehetnek: egyesületek, alapítványok, civil társaságok is. A Klub tagjává válik az a személy, vagy szervezet, aki belépési szándékát a belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja, és akit a tagság legalább 51%-os szavazati aránnyal felvesz tagjai sorába. A felvételt nyert tag köteles megismerni és elfogadni a Klub alapszabályát, és fizetni a tagdíjat.

 

A Klub tagja más postagalambsport egyesületnek is tagja lehet.

 

A Klubból más egyesületbe való átigazolás a vezetőség beleegyezésével történhet.

 

A tagfelvételről a Klub Közgyűlése dönt, azt indoklás mellett visszautasíthatja.

 

A tagok jogai:

 

-        tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a Klub Közgyűlésén, egyéb rendezvényein,

-        közvetlenül választja a Klub vezetőségét,

-        javaslatokat, előterjesztéseket tehet a Klub bármely szervéhez,

-        egyesületi tisztségre választható,

-        igénybe veheti a Klub eszközeit a Klub érdekeit célzó kiállítási vagy versenyzési célokra, tudomásul véve azonban, hogy magáncélra ezek a tárgyak, eszközök nem vehetők igénybe,

-        az előírt feltételek mellett részt vehet a területi vagy a Sportszövetség által rendezett versenyeken, kiállításokon.

 

A tagok kötelezettségei:

 

-        a tagsági díj fizetése,

-        a Klub tulajdonában és birtokában lévő eszközöket és tárgyakat kímélni és az esetlegesen okozott károkat megtéríteni,

-        a hozzá betért idegen galambokat a Klub alelnökének jelenteni,

-        a tulajdonából eladott, vagy elajándékozott galambok igazoló lapját az új tulajdonosnak átadni.

 

Az Alapszabály rendelkezései minden tagra kötelezőek.

 

A tagsági jogviszony megszűnése:

 

-        a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,

-        a tag kilépésével,

-        a tag kizárásával.

 

A Klubból való kilépést a tag köteles írásban a Klub Elnökének bejelenteni, a kilépést tartalmazó nyilatkozat kézhezvételével tagsági viszonya megszűnik.

 

A taggal szembeni kizárási eljárás abban az esetben folytatható le, ha a tag magatartása jogszabályt, az egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sérti. A kizárást bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezheti a Fegyelmi Bizottságnál. A tag kizárásáról a Klub Fegyelmi Bizottságának indítványára az egyesület Elnöksége határoz. A kizárás alá vont tagot értesíteni kell az eljárás megindításáról, és az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen egyúttal lehetőséget kell részére biztosítani arra, hogy a védelmében felhozható tényeket és bizonyítékokat előadja. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a határozat közlésétől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fordulhat jogorvoslatért. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

Az egyesület kizárja tagjai sorából azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, ha őt előzetesen, írásban, határidő tűzésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel a hátralékos tagdíj fizetésére felszólították.

 

A tagok tagsági jogviszonyuk megszűnésével semmilyen anyagi követelést nem támaszthatnak a Klubbal szemben.

 

 

 

IV.           fejezet

a  klub  szervezete

 

A Klub szervei:

 

-        Közgyűlés

-        Elnökség

-        Ellenőrző Bizottság

-        Fegyelmi Bizottság

-        Versenybizottság

-        Bíráló Bizottság

 

Közgyűlés:

 

A Klub döntéshozó szerve a Közgyűlés.

 

A Közgyűlés a tagok összessége, amely a Klubot érintő minden kérdésben dönt.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-     az alapszabály módosítása;

-     az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

-     a Klub vagyonáról történő döntés (dönt a Klub tulajdonában lévő ingó és ingatlan dolgok elidegenítéséről);

-     az elnökségi tagoknak (Elnök, Alelnök, Versenybizottság elnöke, a klub gazdasági vezetője és egy, a klubtagok közül választott elnökségi tag), továbbá az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíráló Bizottság elnökének a megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

-     az éves költségvetés elfogadása;

-     az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

-     az Elnökség munkájáról szóló beszámoló elfogadása, a következő időszak teendőinek, feladatainak meghatározása,

-     a tagdíj megállapítása,

-     a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

-     az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;

-     a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

-     a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

-     a végelszámoló kijelölése; 

-        a felvételüket kérő tagjelöltek felvételéről, illetve felvételük elutasításáról történő döntés;

-        az Elnökség jogszabályba, vagy az Alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítése;

-        bizottságok beszámoltatása.

 

A tisztségviselők visszahívására vonatkozó rendelkezések:

Ha a taggal szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja (legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 40 napon belül).

 

A közgyűlés új tag egyidejű választásával visszahívja a vezetőségi tagot, ha a bizalom benne megingott, illetve ha vele szemben kizáró ok merült fel és nem mondott le. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt mind a visszahívott tag, mind a megválasztott új tag részére közölték. Ezen időponttól kezdve a megválasztott új tag látja el a tisztséggel járó teendőket.

 

A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát, vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az egyesület alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy a visszahívásról szóló határozat jogszabálysértő, vagy ellentétes az alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a bírósági határozatról a visszahívott és az új tisztségviselőt is. Ez esetben a tájékoztatás időpontjától kezdődően ismét a visszahívott tag látja el a tisztséggel járó teendőket.

 

A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.

 

A Közgyűlés ülése nyilvános, de zárt ülést is elrendelhet.

 

A Közgyűlés lehet rendes és rendkívüli.

 

A rendes közgyűlést évente egy alkalommal kell összehívni.

 

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetve a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kívánja, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Ptk. 3:81.§-ában foglaltak szerint az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a)     az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b)     az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)     az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Amennyiben a rendkívüli közgyűlés összehívására fenti okok miatt került sor, a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.  

 

A Közgyűlést a Klub Elnöke hívja össze, meghívó küldésével. Az Elnök jogosult a közgyűlés helyének meghatározására, az aktuális taglétszám és a tagok általi megközelíthetőség figyelembevételével, megfelelő befogadóképességű helyiség kiválasztására.

 

A közgyűlési meghívón fel kell tüntetni az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés idejét és helyét, valamint a napirendi pontokat, továbbá a tagoknak szóló figyelemfelhívást arról, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az Egyesület közgyűlését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával, a Ptk. 3:75.§ -ban foglalt rendelkezések szerint. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemnek helyt ad, döntését 3 napon belül közli az érintettekkel. A napirend kiegészítését a közgyűlési meghívóval azonos módon: írásban, elektronikus úton (e-mail üzenetben), vagy papíron kinyomtatott formában postai úton kell közölni a tagokkal. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A meghívót – az ülés időpontja előtt 10 nappal – a tagoknak meg kell küldeni.

 

A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.

 

A közgyűlési tisztségviselők: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a szavazatszámlálók, és a jegyzőkönyvet hitelesítő tag megválasztásáról a közgyűlés kezdetén, a közgyűlésen megjelent, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoznak. A közgyűlési tisztségviselők személyére bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet.

 

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Ha közgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belül újból, azonos napirenddel össze kell hívni. Ez a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, abban az esetben, ha erre a tagok figyelmét előzetesen, az eredeti közgyűlés meghívójában felhívták.

 

A közgyűlésen a tagok a határozatokat nyílt szavazással hozzák meg. Minden tagnak egy szavazata van. A tagok akár személyesen, akár képviselő útján gyakorolhatják szavazati jogukat a közgyűlésen. Egy tag egy képviselőt bízhat meg képviseletével, egy képviselő több tagot is képviselhet. A képviseletre szóló meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

 

A határozathozatal egyszerű többséggel, a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint felének szavazatával történik. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A Ptk. 3:19.§ [Határozathozatal] rendelkezései szerint:

(1)  A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2)  A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)     akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)     akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

A közgyűlésen elhangzottakról jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek hitelesítésére két hitelesítőt kell választani. A jegyzőkönyvet a Klub Elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

 

 

Elnökség:

 

Az Elnökség a Klub ügyintéző, képviselő, általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a Klub szabályszerű működéséről, szervezi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását, segíti a Klub tagjainak munkáját.

 

A Klub Elnöke egyben az elnökség elnöke.

 

Az Elnökség feladatai:

Az ügyvezetés feladatkörébe tartoznak a Ptk. 3:80.§-ában meghatározott alábbi feladatok:

a)     az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)     a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)     az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d)     az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)     az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

f)      a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g)     az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h)     részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i)      a tagság nyilvántartása;

j)      az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k)     az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése

l)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben (Ptk.) előírt intézkedések megtétele.

Mindezeken kívül dönt az egyesületi versenyek és kiállítások szervezése, feltételeinek megállapítása és lebonyolítása kérdésében, kijelöli a Versenybizottság tagjait.

 

Az Elnökség létszáma 5 fő, tagjai: a Klub Elnöke, a Klub Alelnöke, a Versenybizottság elnöke, a Gazdasági Vezető és a Klub közgyűlése által megválasztott klubtag, aki külön speciális hatáskör nélkül vesz részt az Elnökség ügyvezetési tevékenységében.

 

Az Elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze az elnökségi ülés idejének, helyének és a napirendi pontoknak a megjelölésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az Elnök a tervezett ülést megelőző legalább 15 nappal megküldi az elnökségi tagoknak. Az elnökségi ülésen az Elnök elnököl, akadályoztatása esetén ezt a feladatot az Alelnök látja el. Az elnökségi ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat, valamint a kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal a Klub székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni.

 

 

Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha ezt:

-        az Elnökség bármely tagja meghatározott napirend megjelölésével a Klub Elnökének bejelentve kéri,

-        a felügyeleti szerv írásban kezdeményezi,

-        a Sportszövetség írásban kezdeményezi,

-        a Klub Elnöke szükségesnek tartja.

 

Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az Elnökség 5 tagjának több mint a fele jelen van. Az Elnökség szavazatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)     akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)     akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Ha az elnökségi ülés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt ülés határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.

 

Az Elnökség ülése zárt. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvet az Elnök és két elnökségi tag írja alá.

 

Az Elnökség köteles beszámolni működéséről a Közgyűlésnek, és tájékoztatást adni a Sportszövetségnek.

 

Az Elnökség határozatait és átruházott hatáskörben hozott döntéseit, intézkedéseit ismertetni köteles a legközelebbi Közgyűlésen.

 

Az elnökségi tagság megszűnésének esetei a Ptk. 3:25.§ alapján:

a)     határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejárta;

b)     megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezte;

c)     visszahívás;

d)     lemondás;

e)     elnökségi tag halála, vagy jogutód nélküli megszűnése;

f)      elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása;

g)     az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezte.

 

Az elnökségi tagok felelősségére az alábbi, a Ptk. 3:86.§-ában foglalt rendelkezések vonatkoznak:

(1)  Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kell adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2)  Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”

 

A Klub Elnöke:

 

A Klub Elnökét a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg, nyílt szavazással.

 

Az Elnök feladata:

-        a Klub képviselete,

-        az Elnökség munkarendjének és munkamegosztásának szervezése,

-        őrködik a Klub szerveinek törvényes és szabályszerű tevékenysége felett,

-        ellenőrzi az egyesületi szervek határozatainak végrehajtását,

-        utalványozza a költségvetés keretein belül megállapított kiadásokat,

-        előre nem látható kiadások esetén az Elnökség utólagos jóváhagyásával 100.000.- Ft-ig utalványozhat,

-        megőrzi a jegyzőkönyveket, azt betekintésre bármelyik tagnak átadja,

-        a hatóságok és a Sportszövetség által kért adatokat szolgáltatja,

-        összehívja a Közgyűlést, az elnökségi ülést, azokon elnököl.

Az Elnököt a munkájában az Alelnök segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti.

 

A Klub képviselete:

a Klubot az Elnök és az Alelnök képviseli. Mindkettejük képviseleti joga általános és önálló.

 

A Klub bankszámlája felett az Elnök, valamint az Alelnök rendelkezik.

 

A Klub elnöke: Végh Kálmán 2335 Taksony, Kossuth L. utca 13/a. szám alatti lakos. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

A Klub Alelnöke:

 

A Klub Alelnökét a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg, nyílt szavazással.

 

A Klub alelnöke: Szulman József (szül.hely, idő: Budapest, 1949.09.20.; anyja születési neve: Kizmus Irén) 2030 Érd, Csurgói utca 26. szám alatti lakos. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az Alelnök a sporttevékenység végrehajtásának irányítója, tevékenységében kapcsolatot tart az Elnökkel, a Versenybizottság elnökével és a gazdasági vezetővel. Felelős a Klub sportszakmai fejlődéséért, a tárgyban javaslatokat terjeszthet az illetékes szervek elé.

 

A Klub Gazdasági Vezetője:

A Klub gazdasági ügyeit intézi, gondoskodik az éves költségvetés, zárszámadás, illetve vagyonmérleg elkészítéséről, azt a Közgyűlés elé terjeszti.

 

A Klub gazdasági helyzetéről rendszeresen beszámol a Közgyűlésnek, az Elnökségnek, a Klub Elnökének. A Klub gazdasági vezetője a tagdíjat nem fizetőket a Klub Elnökének jelenti.

 

Köteles a vonatkozó számviteli- és pénzügyi előírásokat, a bizonylati fegyelmet betartani.

 

 

Az Ellenőrző Bizottság:

 

A Ptk. 3:26. §-ában foglalt alábbi rendelkezés alapján a Klubnál felügyelőbizottság működik (Ellenőrző Bizottság elnevezéssel):

            Ptk. 3:26.§ [A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága]

(1)  A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

(2)  A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

(3)  A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

(4)  Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

(5)  A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

 

Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg, nyílt szavazással. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll, akik a Fegyelmi Bizottságnak nem lehetnek tagjai.

 

Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség esetén, de legalább félévenként össze kell hívni. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze, a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az ellenőrző bizottság elnöke a tervezett ülést megelőzően legalább 8 nappal megküldi az ellenőrző bizottság tagjainak.

 

Az Ellenőrző Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább 2 fő jelen van.

 

Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

Az Ellenőrző Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő aláír.

 

Az Ellenőrző Bizottság feladata:

-        köteles ellenőrizni a Klub költségvetését, valamint a testületi szervek határozatainak végrehajtását,

-        köteles ellenőrizni a Klub szerveinek jogszabályoknak és alapszabálynak megfelelő működését.

 

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint dúcvizsgálatot tarthat bármelyik klubtagnál. Az ellenőrzés során a dúcokat szakszempontból, állategészségügyi szempontból vizsgálja. Az ellenőrzés során észlelt szabálytalanságokat, helytelen gyakorlatot, illetve a jogszabálysértést haladéktalanul jelzi a Klub Elnökének.

 

Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek, illetve rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozhatja.

 

 

A Fegyelmi Bizottság:

 

A Fegyelmi Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés 5 éves időtartamra választja meg, nyílt szavazással. A Fegyelmi Bizottság 3 tagból áll.

 

A Fegyelmi Bizottság üléseit szükség esetén, de legalább félévenként össze kell hívni. A Fegyelmi Bizottság üléseit a fegyelmi bizottság elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést a fegyelmi bizottság elnöke a tervezett ülést megelőzően legalább 8 nappal megküldi a fegyelmi bizottság tagjainak.

 

A Fegyelmi Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább 2 fő jelen van.

 

A Fegyelmi Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

A Fegyelmi Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő aláír.

 

A Fegyelmi Bizottság feladata:

a Klub tagjai sorában előforduló fegyelmi ügyek vizsgálata és ezek elbírálása.

 

Fegyelmi eljárás alá vonható tag:

-        aki az Alapszabály, a Sportszövetség-, vagy a Klub Közgyűlésének, elnökségi üléseinek határozatait, kiállítási- és versenyszabályzatait figyelmeztetés ellenére nem tartja be,

-        aki a Közgyűlésen, előadásokon, vagy a Klub egyéb rendezvényein sportemberhez méltatlan, kötekedő, vagy botrányos magatartást tanúsít,

-        aki a Sportszövetség, vagy a Klub jó hírnevét, békéjét és működését magaviselete, vagy életmódja által veszélyezteti,

-        aki tagtársa tájékozatlanságát kihasználja, tagtársát, vagy a Klubot megkárosítja,

-        aki a Sportszövetség, vagy a Klub vagyonát rongálja, még abban az esetben is, ha a kárt megtéríti,

-        a hozzá berepült idegen galamb bejelentését elmulasztja,

-        aki az állategészségügyi rendelkezéseket nem tartja be,

-        aki gyűrűkártya nélküli galambot ad el, vagy vásárol,

-        aki az Ellenőrző Bizottságnak – a Klub Elnökségének – nem hajlandó bemutatni állományát, dúcvizsgálatnál ellenállást tanúsít,

-        aki a belépési nyilatkozatban, vagy kötelező bejelentéseiben félrevezetésre alkalmas vagy hamis adatot jelentett be,

-        aki államellenes tevékenységet fejt ki, ilyen magatartást tanúsít, és aki ellen bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás folyik.

 

A bizottsági ülést az elnök hívja össze, tevékenységéről tájékoztatja az Elnökséget, illetve beszámol a Közgyűlésnek.

 

 

A Versenybizottság (VB):

 

A Közgyűlés által választott elnökből és Elnökség által választott négy tagból álló testület. Tagjait a Versenybizottság elnöke, illetve az Elnökség által javasolt klubtagokból, a közgyűlést követő elnökségi ülés választja.

 

A VB működési rendje és szavazásának rendje:

A VB üléseit szükség esetén, de évente legalább egyszer, kizárólag versenyidőszakban, össze kell hívni. A VB üléseit a VB elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést a VB elnöke a tervezett ülést megelőzően legalább 15 nappal megküldi a VB tagjainak. A VB munkáját az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt, felelősséggel végzi.

 

A VB éves munkaprogramját az éves közgyűlést követően három hónapon belül a VB elnök által összehívott VB ülésen határozza meg, és munkáját a továbbiakban külön értesítés vagy megegyezés hiányában, ennek megfelelően végzi.

 

Az ülést 15 napon belül össze kell hívni az Ellenőrző Bizottság, illetve az Elnökség, vagy a VB tagok egyharmadának indokolt írásbeli kérelme alapján.

 

A VB ülés határozatképes, ha azon a tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül ugyanazon tárgysorozattal újabb VB ülést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele jelen van.

 

A VB ülés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

A VB ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a megjelentek számát jelenléti ív szerint, az ülés helyét és idejét, az ülés fontosabb mozzanatait, valamint a hozott határozatokat.

 

A VB ülés határozatait egy naptári éven belül folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a fontosabb határozatokat a tagokkal körlevélben kell közölni.

 

A VB ülés menetének, illetve az ott elhangzottaknak a rögzítésére magnetofon használata megengedett, de arról 15 napon belül írásbeli jegyzőkönyv készítendő.

 

A jegyzőkönyvet a VB elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a VB elnök által hitelesítésre megválasztott két VB tag írja alá.

 

A VB feladata és hatásköre:

A Klub Versenybizottságának elnöke előkészíti és az Elnökség elé terjeszti a versenyek tervezetét, felelős a rendezvények szakszerű lebonyolításával összefüggő előírások, szövetségi versenyszabályzat betartásáért.

 

A VB feladata:

a)     a klub tagjainak és tenyésztőinek gyakorlati irányítása a röptetési versenyeken,

b)     elvi irányítás az alsóbb szintű versenyszervezetek számára,

c)     határozathozatal versenyzéssel kapcsolatos döntésekben,

d)     határozathozatal a tag versenyszabálysértése esetében, a határozat ellen az elnökséghez lehet fellebbezni a kihirdetés idejétől számított 8 napon belül, a fellebbezést az elnöknek kell benyújtani,

e)     versenykiírások és versenyszabályozások elkészítése és az elnökség elé terjesztése,

f)      a versenyek eredményeinek kiszámolásáról, közzétételéről és javításáról gondoskodik,

g)     adatot szolgáltat a sportszövetségnek.

 

Amennyiben a versenyekkel kapcsolatban felmerülő eseti ügy a zavartalan működést akadályozza, a VB elnökének azonnali döntési joga van a szabályosság érvényre juttatása érdekében. A döntésről tájékoztatja az érintett szervezetet és tenyésztőt.

 

 

A Bíráló Bizottság (BB):

 

A Közgyűlés által választott elnökből és a közgyűlést követő elnökségi ülés által választott két tagból álló testület. Tagjai a Sportszövetség, vagy a területi szövetség által rendezett tanfolyamon képesítést szerzett bírálók lehetnek.

 

A Bíráló Bizottság működési rendje és szavazásának rendje:

A BB üléseit szükség esetén, de évente legalább egyszer, a Közgyűlést követő három hónapon belül össze kell hívni. A BB üléseit a BB elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést a BB elnöke a tervezett ülést megelőzően legalább 15 nappal megküldi a BB tagjainak. A BB munkáját az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság felügyelete alatt, felelősséggel végzi.

 

A BB éves munkaprogramját az éves Közgyűlést követően három hónapon belül a BB elnök által összehívott BB ülésen határozza meg, és munkáját a továbbiakban külön értesítés vagy megegyezés hiányában ennek megfelelően végzi.

 

Az ülést 15 napon belül össze kell hívni az Ellenőrző Bizottság, illetve az Elnökség, vagy a BB tagok egyharmadának indokolt írásbeli kérelme alapján.

 

A BB ülés határozatképes, ha azon a tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül ugyanazon tárgysorozattal újabb BB ülést kell összehívni, amely határozatképes, azon a tagjainak több mint fele jelen van.

 

A BB ülés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

A BB ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a megjelentek számát jelenléti ív szerint, az ülés helyét és idejét, az ülés legfontosabb mozzanatait, valamint a hozott határozatokat.

 

A BB ülés határozatait egy naptári éven belül folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a fontosabb határozatokat a tagokkal körlevélben kell közölni.

 

A BB ülés menetének, illetve az ott elhangzottaknak a rögzítésére magnetofon használata megengedett, de arról 15 napon belül írásbeli jegyzőkönyv készítendő.

 

A jegyzőkönyvet a BB elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a BB elnök által hitelesítésre megválasztott két BB tag írja alá.

 

A Bíráló Bizottság feladata:

-        a Klub kiállítási feltételeinek megállapítása, azok közzététele, a rendezői feladatok ellátásának, a kiállítási bírálat és az értékelés elvégzésének megszervezése,

-        gondoskodik a díjazásról és az eredmények közzétételéről, ezzel kapcsolatban együttműködik az Elnökséggel,

-        figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi bírálattal kapcsolatos szabályzatokat és fejlődéseket, a célszerű és egységes szemlélet biztosítása érdekében szakmai továbbképzéseket tart,

-        a hazai kiállítások nevezésének összeállítása.

 

 

V.              fejezet

a  klub  vagyona

 

 

A Klub önálló vagyona elsősorban a tagdíjakból, a tag jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból képződhet. A Klub megszűnése esetén a tagok egyenlő arányban részesednek az esetleges vagyonból.

 

A Klub a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint éves terv alapján működik.

 

A Klub forrásai:

-        tagok által befizetett tagdíjak,

-        felajánlások,

-        önkormányzati pályázatok útján,

-        esetleges alapítványok.

 

A Klub kiadásai:

-        működési költségek,

-        rendezvények költségei,

-        tiszteletdíjak,

-        egyéb kiadások,

-        fejlesztés, beruházás.

 

A Klub éves pénzügyi tervét és a beszámolót a Közgyűlés hagyja jóvá.

 

A Klub tartozásaiért csak a saját vagyonával felel.

 

 

 

 

 

 

VI.     fejezet

vegyes rendelkezések

 

Az egyesület vezető tisztségviselője az lehet, aki eleget tesz a Ptk. 3:22.§-ában foglalt alábbi rendelkezéseknek, és aki a közügyek gyakorlásától eltiltva nincs (Btk. 61.§ (2) i) alapján).

 

Ptk. 3:22.§ [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

 

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A Klub minden tagja köteles postagalambjait a Sportszövetség hivatalos lábgyűrűjével ellátni.

 

A lábgyűrűhöz igazoló kártya jár, amely a tulajdonost igazolja.

 

A klubtag az eladott, vagy elajándékozott postagalambhoz köteles az új tulajdonosnak megfelelő igazoló lapot is átadni.

 

A Sportszövetség megkerülésével lábgyűrűt rendelni, vagy ilyeneket felhasználni tilos.

 

A Klub, illetve a Sportszövetség lábgyűrűit egyesületen kívüli személynek átadni tilos.

 

 

VII.         fejezet

    a  klub  megszűnése

 

 

A Klub megszűnésére a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületek megszűnésének egyes eseteire vonatkozó szabályok szerint kerülhet sor, eszerint:

 

Az egyesület megszűnik, ha a tagok kimondják megszűnését, vagy az arra jogosult szerv megszünteti, és a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli (Ptk. 3:48.§). Megszűnik továbbá az egyesület, ha célját megvalósította, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (Ptk. 3:84.§). Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. (Ptk. 3:83.§. Jogutódlással történő megszűnés).

 

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. (Ptk. 3:85.§ (1)).

 

VIII.       fejezet

Záró rendelkezések

 

 

Az egyesület jelen Alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Az alapszabály változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegén átvezetésre került a közgyűlés által 2018. február 17. napján meghozott 12/2018.(02.17.) számú határozatban foglalt – az alelnök személyében bekövetkezett – változás.

 

Kelt: Taksonyban, 2018. augusztus 16. napján.